A Pride betiltása a Parlamentben: villámgyors törvényhozás és füstbombás tiltakozás

Pride-zászló

Megosztás

Az Országgyűlés kormánypárti többsége némi ellenzéki támogatással kedden villámgyorsan elfogadta azt a törvénymódosítást, amely lényegében betiltja a Pride felvonulást. A javaslatot alig egy nappal benyújtása után, rendkívüli eljárásban szavazták meg 136 igen és 27 nem szavazattal, miközben a Momentum képviselői füstbombákkal és Orbán-Putyin csókolózós képekkel tiltakoztak.

A Fidesz, a KDNP, a Jobbik és a Mi Hazánk által támogatott törvénymódosítás értelmében mostantól tilos olyan gyűlést tartani, amely “a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg”. A tiltás megsértőire – legyen az szervező vagy résztvevő – akár 200 ezer forintos pénzbírság is kiszabható, amit a javaslat szerint a gyermekvédelem céljaira kell fordítani.

Törvényhozási kapkodás és füstös tiltakozás

A törvény elfogadása körül olyan nagy volt a sietség, hogy a kormánypártok előbb szavazták meg a gyülekezési törvény módosítását, mint az annak jogalapot biztosító Alaptörvény-módosítást – ezt utólag egy módosítóval korrigálták.

Az üléstermi szavazás – melyen Orbán Viktor nem jelent meg – nem volt éppen eseménytelen. A Momentum képviselői füstgyertyát gyújtottak, szovjet himnuszt játszottak, és egy Orbán-Putyin csókot ábrázoló fényképekkel szórták tele a parlamentet, majd a szavazás után demonstratívan kivonultak a teremből. Latorcai János, az ülést vezető házelnök-helyettes szankciókkal fenyegette a tiltakozókat, és szünetet rendelt el, hogy kiszellőztessék a termet.

A nagy sietségben a törvényhozási vita is meglehetősen egyoldalú volt. A kormánypárti érvek kimerültek abban, hogy a gyermekek védelme mindenek előtt való, miközben az ellenzék hiába hozta fel a valódi gyermekvédelmi problémákat – az intézmények állapotát, a dolgozók bérezését, az oktatás helyzetét vagy a gyermekorvosok hiányát.

Alapjogi aggályok és hiányzó bizonyítékok

A jogvédők szerint a módosítás több alapjogot is sért. A Magyar Helsinki Bizottság társelnöke, Kádár András úgy véli, nincs semmiféle tudományos bizonyíték arra, hogy a Pride hátrányosan érintené a gyermekeket. Sőt, szerinte éppen az nem szolgálja a gyerekek érdekét, ha nem jutnak megfelelő információkhoz a szexualitásról.

A TASZ jogásza, Hegyi Szabolcs pedig úgy értékelte: “Ez egy nagyon súlyos törvénymódosítás, aminek a célja kifejezetten a Pride betiltása.” A jogász szerint az alapvető emberi jogok nem a kormány jóvoltából illetnek meg valakit, hanem emberi mivoltából eredően, ezért azokat a jogalkotó nem veheti el.

Különösen aggasztó az a rendelkezés, amely szerint a rendőrség arcfelismerő szoftvert használhat a résztvevők azonosítására – ráadásul a törvény ezt a lehetőséget minden szabálysértésre kiterjeszti. Kádár András szerint ez azt jelenti, hogy “ha valaki eldob egy zsebkendőt egy március 15-i megemlékezésen, és ezt a rendőrség kamerája rögzíti, akkor az illetőt arcképelemzéssel azonosíthatják és eljárást indíthatnak ellene.”

Az Orbáni bejelentéstől a gyors megvalósításig

A törvény elfogadása nem jött váratlanul. Orbán Viktor februári évértékelőjében már azt tanácsolta a Pride szervezőinek, hogy “ne bajlódjanak az idei felvonulás előkészítésével”, mert az “kidobott pénz és idő”. Később egy Facebook-kommentben a “Be bizony!” megjegyzéssel reagált Lázár János miniszter betiltást sürgető posztjára.

A Pride szervezői természetesen nem adják fel. Hegedűs Máté, a Budapest Pride sajtószóvivője szerint “ezen a ponton ez nem gyermekvédelem, hanem fasizmus. A Pride egy mozgalom, amit nem lehet betiltani.” A szervezők továbbra is készülnek a június 28-ra tervezett, immár 30. Budapest Pride-ra, és alternatív megoldásokat keresnek.

Karácsony Gergely főpolgármester is kiállt a rendezvény mellett: “Budapest megvédi mindazokat, akiknek volt is, van is bátorságuk kiállni az önbecsülésükért, kiállni a közösségükért, kiállni a szabadságért, a szerelem erejéért. Pride lesz!”

A törvény elfogadása ellen a Momentum kedd 17 órára tüntetést szervezett a Kossuth térre, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt pedig – jellegzetes iróniával – április 12-ére “Békemenetet” hirdetett: “Egyetértünk Miniszterelnök úr gondolataival és támogatjuk az egységesítést. Legyen mindenki egyforma!”

A közvélemény-kutatások szerint egyébként a magyarok többsége nem tiltaná be a Pride-ot, a kormányzat mégis úgy döntött, hogy a “gyermekek védelme” fontosabb a gyülekezési és véleménynyilvánítási szabadságnál.

Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!

Kapcsolódó cikkek